fiatalkor, öregedés
A. növekedés
B. fejlődés
C. érés
D. mindhárom
A. A test, vagy testrészek méretének növekedése
B. A növekedéssel együtt járó funkcionális változások
C. A felnőttség eléréséhez és „üzemképessé” válásához vezető út
D. Mindhárom válasz hamis
A. A test méretének növekedését jelenti
B. A testrészek méretének növekedését jelenti
C. Magzati korban és a pubertás során a leggyorsabb ütemű
D. Funkcionális változás
A. A test, vagy testrészek méretének növekedése
B. A növekedéssel együtt járó funkcionális változások
C. A felnőttség eléréséhez és „üzemképessé” válásához vezető út
D. Mindhárom válasz hamis
A. naptári életkor
B. biológiai kor
C. mindkettő
D. egyik sem
A. fogazat szerint
B. csontváz szerint
C. mindkettő
D. egyik sem
A. másodlagos ivari jellegek szerint
B. nemi érés bekövetkezése szerint
C. mindkettő
D. egyik sem
A. csecsemőkor
B. gyermekkor
C. serdülőkor
D. ifjúkor
A. csecsemőkor
B. gyermekkor
C. serdülőkor
D. ifjúkor
A. a nemi érés ideje
B. a másodlagos nemi jellegek fejlődésének ideje
C. a lányok 12-15 éves kor, a fiúk 13-16 éves kor között serdülnek
D. a lányok nemi érése 6-9 hónappal később következik be, mint a fiúké
A. lányok 12-15 éves kor, a fiúk 13-16 éves kor között
B. 15-16 éves kortól 20(♀)– 21(♂) éves korig
C. 20(♀)– 21(♂) éves kortól 55(♀)– 60(♂) éves korig
D. egyik válasz sem igaz
A. gyermekkor
B. serdülőkor
C. ifjúkor
D. egyik válasz sem igaz
A. serdülőkor
B. pubertás
C. adolescencia
D. mindhárom
A. 55(♀)– 60(♂) éves kortól 74 éves korig
B. 75 éves kortól 90 éves korig
C. mindkét válasz igaz
D. egyik válasz sem igaz
A. 55(♀)– 60(♂) éves kortól 74 éves korig
B. 75 éves kortól 90 éves korig
C. mindkét válasz igaz
D. egyik válasz sem igaz
A. öregkor
B. aggkor
C. hosszú élet kora
D. egyik válasz sem igaz
A. a magzati élet folyamán
B. a születés utáni első két évben
C. serdülőkorban
D. mindhárom
A. a testmagasság növekedése a születéstől kezdve gyorsul
B. a születés utáni első két évben nagyon gyors a növekedés
C. a gyermekkor alatt a növekedés lassabb
D. pubertás előtt erőteljesen felgyorsul a magasság növekedése
A. A pubertás előtt a növekedés szünetel.
B. A pubertásra jellemző gyors növekedés sebessége lányoknál 13-14, fiúknál 11-12 éves kor B. A pubertásra jellemző gyors növekedés sebessége lányoknál 13-14, fiúknál 11-12 éves kor között maximális.
C. A serdülőkori nagy növekedési sebesség után újra lassul a növekedés.
D. Lányoknál kb. 18, fiúknál kb. 16 éves korra kialakul a „végső” testmagasság.
A. A testsúly növekedésének ritmusa hasonló, mint a testmagasság növekedésének ritmusa.
B. A testsúly a magzati élet, a születés utáni első 2 év és a serdülőkor során növekszik a leggyorsabban.
C. A súlygyarapodás késve követi a testmagasság növekedését.
D. A fiúk hamarabb elérik végső testsúlyukat, mint a lányok.
A. Gazdag vérellátást igényel a szükséges elemi anyagok szállításához.
B. Kalciumot igényel a csont felépítéséhez és a szilárdság megtartásához.
C. Lelassul, vagy leáll, ha a vér kalcium szintje túl alacsony.
D. Akkor kezdődik, mikor a porcsejtek növekedése megáll és az epifízisek összecsontosodnak a diafízisekkel.
A. miofilamentumok
B. szarkomerek
C. mindkettő
D. egyik sem
A. miofilamentumok
B. miofibrillumok
C. mindkettő
D. egyik sem
A. A fiúk izomtömege a maximumot (a testsúly 40%-a) 18 és 25 éves koruk között éri el.
B. A lányok izomtömege a maximumot (a testsúly 50%-a) 16 és 20 éves koruk között éri el.
C. mindkettő
D. egyik sem
A. Érett korban a férfiak testében a zsír mennyisége átlagosan 15%, nőkben 25%.
B. A zsírraktározás a serdülőkorban kezdődik.
C. A zsírraktározás a zsírsejtek számának és méretének növekedésével megy végbe.
D. A zsírsejtek csak egy bizonyos szintig képesek növekedni, utána osztódással új sejt jön létre.
A. A gyermekkor során a bőralatti zsírréteg vastagsága alig változik.
B. A pubertás előtt növekedni kezd a bőralatti zsírréteg vastagsága.
C. A „B” pontban leírt folyamat fiúknál intenzívebb.
D. A bőr alatti zsírréteg vastagságából következtetni lehet az egész test zsírtartalmára.
A. a testzsír mennyisége
B. a zsírmentes testtömeg
C. az abszolút zsír mennyisége
D. a relatív zsír mennyisége
A. idegrostok remielinizációja
B. idegrostok mielinizációja
C. idegrostok demielinizációja
D. idegrostok amielinizációja
A. A fizikai erő növekszik.
B. Nő a vértérfogat, a szív mérete, és a vérnyomás.
C. Mindkettő
D. Egyik sem
A. Nő a szívfrekvencia.
B. Nő az aerob és anaerob kapacitás és az állóképesség.
C. Csökken a vitálkapacitás.
D. Mindhárom
A. A fiúk testi ereje már a pubertás előtt nagyobb, mint a lányoké.
B. A pubertás kezdetéig mindkét nem fizikai ereje nagyjából azonos mértékben növekszik.
C. A pubertás folyamán a fiúk testi ereje intenzívebben növekszik, mint a lányoké.
D. Mindhárom állítás igaz.
A. A gyerekek vérnyomása magasabb, mint a felnőtteké.
B. A vérnyomás az ifjúkor során fokozatosan emelkedik a felnőtt szintre.
C. A vérnyomás egyenes arányban áll a testmérettel.
D. Nagyobb testméretekkel rendelkező embereknek magasabb a vérnyomása.
A. az egy szívösszehúzódás (szisztole) alatt kipumpált vér mennyisége
B. az artériás, illetve vénás vér oxigéntartalmának különbsége
C. a percenkénti szívösszehúzódások száma
D. egyik sem
A. a kisebb szív(méret) miatt
B. a kisebb vértérfogata miatt
C. mindkettő
D. egyik sem
A. Nyugalomban a felnőttek verőtérfogata nagyobb.
B. Könnyű izommunka hatására a verőtérfogat növekedik.
C. A „B” pontban jelölt változás gyerekek esetében jelentősebb, mint a felnőtteknél.
D. A verőtérfogat az egy szívösszehúzódás (szisztole) alatt kipumpált vér mennyisége.
A. szívfrekvenciát
B. pulzusszámot
C. mindkettő
D. egyik sem
A. jobban megemelkedik, mint a felnőtteké
B. kevésbé emelkedik, mint a felnőtteké
C. a felnőttekével azonos mértékben emelkedik
D. a felnőttekével azonos mértékben csökken
A. A perctérfogat a verőtérfogat és a percenkénti szisztolek számának szorzata.
B. A gyerekek perctérfogata alacsonyabb, mint a felnőtteké.
C. mindkettő
D. egyik sem
A. Az arteriovenózus oxigén differencia az artériás, illetve vénás vér oxigéntartalmának különbsége.
B. Az arteriovenózus oxigén differencia gyerekekben nagyobb, mint felnőttekben.
C. Könnyű izommunka hatására az arteriovenózus oxigén differencia növekedik.
D. Mindhárom állítás hamis.
A. A test méreteinek növekedésével a tüdő mérete is növekszik.
B. A tüdőre vonatkozó összes légtérfogati jellemző a testnövekedés befejeződéséig csökken.
C. A növekedés befejeztével, az életkorral emelkedni kezdenek a tüdőre vonatkozó légtérfogatok.
D. A lányok tüdőtérfogati értékei magasabbak, mint a fiúké.
A. aerob folyamat
B. anaerob folyamat
C. mindkettő
D. egyik sem
A. csekély erőkifejtést igénylő testgyakorlás, vagy megerőltető testgyakorlás korai szakaszában játszódik le
B. a vér optimális mennyiségű oxigént szállít az izmokba
C. a szervezet zsírokat és szénhidrátokat „éget el” az energiaigény kielégítésére
D. a vér oxigéntartalma már csekély, illetve elfogy
A. aerob folyamat
B. anaerob folyamat
C. mindkettő
D. egyik sem
A. intenzív testgyakorlás során, valamint a kisebb erőkifejtést igénylő testgyakorlás kései szakaszában jellemző
B. a vér optimális mennyiségű oxigént szállít az izmokba
C. a szervezet tejsavat termel
D. a vér oxigéntartalma már csekély, illetve elfogy
A. fiúknál 17 és 21 éves kor között a legnagyobb, majd a korral arányosan csökken
B. lányoknál 12 és 15 éves kor között a legnagyobb, majd a csökkenő mozgásigénynek köszönhetően csökken
C. hasonló terhelési szinten gyerekek esetében magasabb, mint a felnőtteknél
D. a testsúly arányában kifejezve a felnőttek és gyerekek aerob kapacitása között nincs jelentős különbség.
A. A gyerekek anaerob aktivitása, glikolitikus kapacitása alacsonyabb, mint a felnőtteké.
B. Az „A” pont igaz akkor is, ha a testsúlyok arányát is figyelembe vesszük.
C. A gyerekek kevesebb tejsavat termelnek maximális terheléskor, mint a felnőttek.
D. Az anaerob kapacitás fiú és lány gyerekek esetében csökken a serdülőkorban.
A. Gyerekek esetében a párologtatás segítségével leadott hőmennyiség kevesebb, mint felnőttek esetében.
B. Gyerekek verejtékmirigyei kevesebb verítéket termelnek, mint a felnőtteké.
C. Gyerekek esetében a vezetéses hőleadás fokozottabb, mint felnőttek esetében.
D. Gyerekek fokozottabb vezetéses hőleadása hideg környezetben csökkenti a túlzott lehűlés (hypothermia), míg szélsőségesen meleg környezetben a túlmelegedés (hyperthermia) rizikóját.
A. Gyerekek esetében a párologtatás segítségével leadott hőmennyiség több, mint felnőttek esetében.
B. Gyerekek verejtékmirigyei több verítéket termelnek, mint a felnőtteké.
C. Gyerekek esetében a vezetéses hőleadás fokozottabb, mint felnőttek esetében.
D. Gyerekek fokozottabb vezetéses hőleadása hideg környezetben csökkenti a túlzott lehűlés (hypothermia), míg szélsőségesen meleg környezetben a túlmelegedés (hyperthermia) rizikóját.
A. gerontológia
B. pedológia
C. hematológia
D. pediátria
A. alapvető öregedési elmélet
B. epifenomén
C. sztochasztikus
D. determináns
Quiz Review Timeline +
Our quizzes are rigorously reviewed, monitored and continuously updated by our expert board to maintain accuracy, relevance, and timeliness.
Wait!
Here's an interesting quiz for you.