Nemze Ti Parkok Hosszú Leírások

15 Questions | Total Attempts: 23

SettingsSettingsSettings
Please wait...
Nemze Ti Parkok Hossz Lersok

Questions and Answers
  • 1. 
    1. Ez a nemzeti park átnyúlik a szomszédos országba. A területén található tó elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában. A mintegy 15-20 ezer éves sekély sós sztyepptó a kezdetektől meghatározta az itt élők életét. A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentális, szubmediterrán, magashegység-alji) találkozásánál terül el, és néhány km-en belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pannon puszta, illetve a sekély vizű, hatalmas kiterjedésű mocsár. Az ember által évszázadok óta művelt nádgazdálkodás, halászat, a tó környéki pusztai területeken a pásztorkodás, mind olyan tevékenységek, amelyek közvetve segítik az élőhelyek és fajok sokszínűségének fennmaradását. Jól megfér mindezek mellett a rómaiak óta művelt szőlőkultúra a tavat övező dombokon. Kétezer éves civilizáció emléke a római kori kőfejtő, vagy a Mithrasz-szentély, ahol egykor perzsa legionáriusok áldoztak istenüknek.A Világörökség részét képezik többek között olyan történelmi és kulturális értékek, mint a Széchenyi-kastély és környezete, vagy a magyar Versailles-ként számon tartott Esterházy-kastély, vagy a tó környékén lévő falvak is.
  • 2. 
    1. Az 1997-ben megalakult nemzeti park magába foglal több hegyvidéki tájvédelmi körzetet, egy folyószakaszt, valamint az ahhoz kapcsolódó ártéri területeket. A térségre ható környezeti ártalmak az ország más területeihez viszonyítva hatványozottan jelentkeznek, ezért igen nagy feladatot jelent a természeti környezet védelme. Az itt található növény- és állatfajok között igazi ritkaságokat is találunk. Geológiai és kultúrtörténeti értékei sem elhanyagolhatók, melyek védelme mellett a színvonalas bemutatás és oktatás megteremtésére is törekszenek a szakemberek.
  • 3. 
    1. Az 1997-ben megalakult nemzeti park területét egykor tenger borította, de megfigyelhetők az egykori vulkánosság nyomai is. Az egykori lávafolyásokat ma bazaltoszlopokként csodálhatjuk meg. A ritka növény- és állatvilág a viszonylag enyhe, mediterrán jellegű klímának köszönheti létét. A molyhostölgyes - virágoskőrises - cserszömörcés erdők e különlegességek közé tartoznak. Jellemző madara a füles kuvik. A száraz pusztafüves lejtősztyeppek ritka védett növényei a vetővirág, őszi csillagvirág, borzas szulák és hártyás galambbegy. A park területén kitűnő fészkelőhelyet találnak a vízimadarak is. A hosszú történelmi múltra visszatekintő területen számos kultúrtörténeti érték is található, például az I. Endre király által 1055-ben alapított apátság. Itt van Európa jelenleg legnagyobb őshonos tiszafása is. A Miklóspál-hegy nedves, hűvös mikroklímája kedvez e növényfaj fejlődésének.
  • 4. 
    1. Ez a nemzeti park az országhatár mellett fekszik, karsztos hegyeket, folyóvölgyet, dombságot foglal magába, a szomszéd országban is védett környezet terül el mellette. Területe csaknem 20 000 hektár. A térség legfontosabb vonzerejét az itt található barlangok jelentik. A park 1979-től az UNESCO Ember- és Bioszféra programja kapcsán Bioszféra Rezervátum. 1995-ben a két ország közösen beterjesztett pályázata alapján a park barlangvilágát az ENSZ-UNESCO a Világ Természeti és Kulturális Öröksége részévé nyilvánította.
  • 5. 
    1. A sajátos hangulatú táj jellegzetességeit a kiterjedt szikes puszták, a még meglévő mocsármaradványok, a fellelhető természetes és természetközeli erdők jelentik. A régi folyómedrek környékén az ott kialakult pusztai területek, az egykori löszpuszták maradványai, valamint a folyami ártér értékei érdemesek oltalomra. Néhány példa a terület védett értékei közül: az erdélyi hérics, a bókoló zsálya, a túzok legéletképesebb populációja éppen itt él. A terület vizes élőhelyeinek fontos szerepük van a nemzetközi madárvonulásban, mivel a daru, a kis lilik és a póling világállományának zöme vonulása során érinti az említett területeket.
  • 6. 
    1. A 2002-ben felavatott nemzeti park 43 933 ha kiterjedésű, ebből 3104 ha fokozottan védett terület. A táj hazánk különleges, folyók és patakok által formált változatos, erősen szabdalt dombvidéke. Éghajlata nedves, szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van. Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. Legismertebb tava ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás dagadóláp. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre, mint a Vadása-tó, a Himfai-tó és a Hársas-tó. A tájat északról és délről folyók határolják. A terület leggyakoribb erdei fenyvesek, melynek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, a fekete- és a vörös áfonya, a korpafüvek és a körtikék. Hazánkban csak itt ismert az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és ciklámen. A patakokat égerligetek kísérik a ritka struccharaszttal. Több helyen találhatók tőzegmohás átmeneti lápok és láprétek. Az állatvilág változatosságát jelzi, hogy itt él hazánk leggazdagabb lepkefaunája, a halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a védett vidra is megtalálható. A táj népi és kultúrtörténeti emlékekben is igen gazdag. Az itteni falvak jellegzetes szerkezetűek: a szétszórt házcsoportok a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Az ősi építkezés anyaga a fa volt. Sokfelé megcsodálhatók a jellegzetes boronafalú épületek. Legelterjedtebb beépítési forma az "u" alakban hajlított épületegyüttes, az ún. "kerítettház". A népi mesterségek közül a fazekasság és a kópic kötés érdemel figyelmet, de megtalálhatók a kosárfonók és fafaragók is.
  • 7. 
    1. Ez hazánk második nemzeti parkja, 1975-ben alakult meg. A terület az egykori öntésterületeken kialakult szikes puszták és tavak, a folyó hordalékából formálódott homokbuckák, homokpuszták, lefolyástalan mocsarak, maradványerdők, a folyószabályozás nyomán leszakadt holtágak és ártéri erdők, a homokbuckás területek és folyó menti löszpartok miatt értékes. Az értékek megóvása érdekében a területek egy része csak korlátozottan, engedéllyel vagy szakmai kísérővel látogatható.
  • 8. 
    1. A hazánkban elsőként létrejött nemzeti park védett területe kb. 1100 km2, ahol a jellegzetes élőhely-típusok mindegyike megtalálható. Az első pillantásra nem túl változatos táj számos látnivalót, érdekességet kínál. A vidék arculatát eredetileg a vizek formálták. A XIX. századi nagy vízrendezések előtt még a folyók "zabolátlan" vize gyakran elöntötte a területet, akár egész éven át megmaradó vizenyős területeket, tocsogókat teremtve. A váltakozó körülményekkel együtt változott a terület élővilága. Az elmúlt néhány ezer év alatt az éghajlat többször szárazra fordult. Az időnként szikes, és aztán elöntött földeken a löszpusztákra jellemző élővilág telepedett meg. A kultúrtörténeti emlékek közül legjelentősebbek a kurgánok, halmok (réz- és bronzkor). A kunhalmok mesterséges képződmények, amelyek tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedően értékesek, a táj sajátos formakincsei. Általában magas, árvízmentes hátakon, kiemelkedéseken, ártér felé eső szegélyeken, folyókanyarulatok közvetlen közelségében helyezkednek el. Méretük változó: átmérőjük 20-90 méter, relatív magasságuk 0,5-12 méter. Alaprajzuk többnyire a körhöz közelítő ovális. Mára mindössze 1300-1700 még esztétikai látványt nyújtó halom maradt meg. A kunhalmok először az újkőkorszakban, i.e. 3800-2800 között jöttek létre, majd a rézkorban a lakódombok nagy része megszűnt, de a bronzkorban újabbak keletkeztek. Építőik elsősorban az újkőkori emberek, a sztyeppei nomád pásztornépek voltak, akik elsősorban temetkezési célra és lakóhelynek építették őket. A későbbi népek a már meglévő halmokat valamilyen célra tovább hasznosították. A hunok, a germánok, az avarok, a besenyők, a jászok, a magyarok és a kunok is rajtuk hagyták névjegyüket.A nemzeti park egy része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egésze bioszféra rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába, 1999. december elsejétől pedig az UNESCO által adományozott, a "Világörökség része" megtisztelő címet is elnyerte. A bizottság értékelése szerint ez a terület kiemelkedő példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, amely tartós együttélést tett lehetővé ember és természet között.
  • 9. 
    1. Ennek a nemzeti parknak a megalakulása hosszú folyamat volt, amit háború is késleltetett, emiatt a park nem terjed át az országhatáron. A park természetföldrajzi adottságai rendkívül változatosak: dombvidék, hegység, folyami hordalékkal feltöltött síkságok, nyílt vízfelületek, különböző lombos erdők, száraz szikla- és homokgyepek egyaránt találhatók területén. A park területén található egyik nagyvárosunk ókeresztény temetője felkerült az UNESCO Világörökség listájára. E város védett része a püspöki palota és a székesegyház előtti Dóm teret, a Szent István teret és közvetlen környezetét foglalja magába.
  • 10. 
    1. Ez a nemzeti park Magyarország legváltozatosabb vidékén terül el. Itt található hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett; közöttük található hazánk legmélyebb barlangja (az István-lápai barlang) amely 250 méter mély. Az ősemberbarlangoknak nevezett Suba-lyukból, Szeleta-barlangból és Istállós-kői barlangból kiemelkedő ősrégészeti leletek kerültek elő.A terület egyik legnagyobb értéke a mélyben rejtőző karsztvíz kincs. Korábban ez rengeteg helyen tört fel a felszínre, manapság azonban a jelentős ivóvízkivétel miatt állandó élővizes patakvölgy már csak egy van. Az időszakos források vízhozama jelentős mértékben függ a lehullott csapadék mennyiségétől. A patakok nagyon szép vízeséseket is kialakítottak.Ennek az országrésznek a néprajzi érdekességeként említhetők meg a Barkóságot lakó barkók. A barkók mindig kis falvakba tömörülve éltek. A patakvölgyekben épült szalagtelkes települések, amelyek eredetileg csak egy utcából álltak, a környező domboldalakra is felkapaszkodtak. Jellemző sajátosságaik az alkati tulajdonságaikat meghatározó törökös népelemek, valamint az, hogy házasodási kapcsolataik szinte teljesen endogám jellegűek
  • 11. 
    BÜKKI NEMZETI PARK
    • A. 

      A nemzeti park címerállata a foltos szalamandra.

    • B. 

      Sajátos arculatát a világosszürke mészkő határozza meg.

    • C. 

      Itt található a szalajka-völgyi Fályol-vízesés.

    • D. 

      Legszebb barlangja a több bejárattal megközelíthető Baradla.

    • E. 

      A nemzeti park székhelye Egerben van.

  • 12. 
    BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK 
    • A. 

      . A Hegyestű bazaltkúpjáról gyönyörű kilátás nyílik a Balaton-felvidékre.

    • B. 

      Címernövénye a henye boroszlán jégkori maradvány növény.

    • C. 

      A Lóczy- gejzírösvény a Tihany geológiai képződményeit mutatja be.

    • D. 

      A Diás szigeten van a Fekete István-emlékhelye és a Matula- kunyhó.

    • E. 

      A salföldi majorban láthatjuk a Bivalyrezervátumot.

  • 13. 
    ŐRSÉGI NEMZETI PARK  
    • A. 

      Kiemelt rendezvényei a Fazekas-találkozó és a Nemzetközi Tökfesztivál.

    • B. 

      Szalafő az Őrség egyik legtöbb népi értéket őrző települése.

    • C. 

      A nemzeti park címerállata a siketfajd.

    • D. 

      Bemutató helyei: a Zirci Arborétum és az Erdők Háza Bakonybélben.

    • E. 

      A nemzeti park székhelye Csopakon van.

  • 14. 
    ŐRSÉGI NEMZETI PARK   
    • A. 

      Központjában működik a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont.

    • B. 

      Nemzeti Park magába foglalja az Őrségen kívül pl. a Vendvidéket is.

    • C. 

      A nemzeti park címernövénye lisztes kankalin.

    • D. 

      Itt található: Hegyestű Geológia Bemutatóhely.

    • E. 

      Szalafő – Pityerszeren látható az Őrségi Népi Műemlékegyüttes.????????????????

  • 15. 
    AGGTELEKI NEMZETI PARK103.104.105.106.107.
    • A. 

      Növényritkasága a Szabadkígyós közelében élő erdélyi hérics.

    • B. 

      A nemzeti park területén legelészik a hucul ménes.

    • C. 

      A nemzeti park címerállata a foltos szalamandra.

    • D. 

      Itt található hazánk legnagyobb túzokállománya.

    • E. 

      A nemzeti park székhelye Jósvafőn van

    • F. 

      A nemzeti park székhelye Jósvafőn van

Back to Top Back to top