Java1 Teszt By Sanya

63 kťrdťs | Total Attempts: 37

SettingsSettingsSettings
Please wait...
Java1 Teszt By Sanya

GDF Java1 teszt


Questions and Answers
  • 1. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      A moduláris programozás lényege, hogy a programot kész modulokból állítsuk össze.

    • B. 

      A szoftverkrízis a hagyományos szoftverfejlesztési módszer válsága.

    • C. 

      A modul√°ris programoz√°s egyik alapelve, hogy a modulok k√∂z√∂tt min√©l erŇĎsebb k√∂t√©s legyen.

    • D. 

      A modulokra bont√°st minden esetben fel√ľlrŇĎl lefel√© kell elv√©gezni.

  • 2. 
    Mely szavak jellemzik a szoftver minŇĎs√©g√©t? Jel√∂lje meg az √∂sszes j√≥ v√°laszt!
    • A. 

      Hatékonyság

    • B. 

      Helyesség

    • C. 

      Szabv√°nyoss√°g

    • D. 

      Gyors fejlesztés

  • 3. 
    Jelölje meg az összes helyes párosítást!
    • A. 

      Editor ‚Äď programszerkesztŇĎ

    • B. 

      Nat√≠v k√≥d ‚Äď G√©pi k√≥d

    • C. 

      Fortran ‚Äď Magas szintŇĪ nyelv

    • D. 

      Interpreter ‚Äď Ford√≠t√≥

  • 4. 
    Jelölje meg az összes állítást, mely igaz az Egységesített Eljárásra!
    • A. 

      A rendszer implementációjának lényegi része a kidolgozási fázisban történik.

    • B. 

      Az, hogy a rendszer fizikai komponenseit milyen hardver egys√©gekre telep√≠tj√ľk, k√∂zvetlen√ľl az √°tad√°s elŇĎtt dŇĎl el.

    • C. 

      A kidolgoz√°s f√°zis√°ban alak√≠tjuk ki a rendszer architekt√ļr√°j√°nak nagy r√©sz√©t.

    • D. 

      Az implement√°l√°s a forr√°sk√≥d elŇĎ√°ll√≠t√°sa.

  • 5. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      A ‚Äěhaszn√°latieset-vez√©relt‚ÄĚ kifejez√©s azt jelenti, hogy a haszn√°lati esetek v√©gigk√≠s√©rik a szoftver fejleszt√©s√©t.

    • B. 

      A szemantikai hiba a ford√≠t√≥program √°ltal kiszŇĪrhetŇĎ hiba.

    • C. 

      A szakter√ľleti modell a k√∂vetelm√©nyfelt√°r√°s munkafolyamat dokument√°ci√≥ja.

    • D. 

      A tesztel√©s a program mŇĪk√∂d√©s√©nek ellenŇĎrz√©se hibakeres√©s√© c√©lj√°b√≥l.

  • 6. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az implementálás dokumentációja a programterv.

    • B. 

      A forr√°sk√≥dot a programterv alapj√°n kell elŇĎ√°ll√≠tani.

    • C. 

      A szoftver elk√©sz√≠t√©se ut√°n a fejlesztŇĎi dokument√°ci√≥t meg kell ŇĎrizni.

    • D. 

      A fejlesztŇĎi dokument√°ci√≥k az egyes fejleszt√©si szakaszok eredm√©nyeinek le√≠r√°sai.

  • 7. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az UML-ben az oszt√°lyt egy h√°rom r√©szre osztott t√©glalappal jel√∂lj√ľk. A felsŇĎ r√©szbe √≠rjuk az oszt√°ly nev√©t, al√°h√ļzva.

    • B. 

      Az UML-ben a p√©ld√°nyon fel lehet t√ľntetni a p√©ld√°nymet√≥dusokat.

    • C. 

      Az objektum sz√ľlet√©sekor meg kell adni, hogy az objektum melyik oszt√°lyhoz tartozik.

    • D. 

      Az √ľzenet k√ľldŇĎje a szerver.

  • 8. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Mindig a szerver √ľzen a kliensnek.

    • B. 

      Az osztály egy minta, mely alapján objektumok hozhatók létre.

    • C. 

      Az √ľzenet az objektum k√≠v√ľlrŇĎl el√©rhetŇĎ met√≥dus√°nak aktiviz√°l√°sa.

    • D. 

      Egy objektum √∂nmag√°nak is k√ľldhet √ľzenetet.

  • 9. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az ut√≥d oszt√°lyban √ļjra meg kell adni az ŇĎs oszt√°lyra jellemzŇĎ tulajdons√°gokat √©s viselked√©sform√°kat.

    • B. 

      √Ėr√∂klŇĎd√©skor az ut√≥d oszt√°lyban csak az ŇĎs oszt√°lyt√≥l val√≥ elt√©r√©seket kell megadni.

    • C. 

      Ismerets√©gi(haszn√°lati) kapcsolatr√≥l akkor besz√©l√ľnk, ha az egyik objektumhat√°rozottan r√©sze a m√°siknak.

    • D. 

      A polimorfizmus azt jelenti, hogy az objektum felelŇĎs feladatai elv√©gz√©s√©√©rt.

  • 10. 
    Mi az absztrakció? Jelölje be az egyetlen jó választ!
    • A. 

      A valós világ modellezése.

    • B. 

      Objektumok megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se sz√°munkra l√©nyeges tulajdons√°gok alapj√°n.

    • C. 

      A modellez√©s sor√°n a val√≥s vil√°g leegyszerŇĪs√≠t√©se a l√©nyegre val√≥ koncentr√°l√°ssal.

    • D. 

      Oszt√°lyok kiterjeszt√©se √ļj met√≥dusok hozz√°ad√°s√°val.

  • 11. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az objektumdiagram objektumokat és azok társítási kapcsolatait ábrázoló diagram.

    • B. 

      Egy objektumdiagramb√≥l egy√©rtelmŇĪen meg√°llap√≠that√≥ az oszt√°lydiagram.

    • C. 

      A gyenge tartalmazás azt jelenti,, hogy a tartalmazott objektumot ki lehet venni a tartalmazóból.

    • D. 

      A k√∂telezŇĎ kapcsolat azt jelenti, hogy az egyik oszt√°ly minden objektum√°nak kapcsolatban kell lennie egy objektummal a m√°sik oszt√°lyb√≥l.

  • 12. 
    Mit nevez√ľnk kompoz√≠ci√≥nak? Jel√∂lje be az egyetlen j√≥ v√°laszt!
    • A. 

      A haszn√°lati kapcsolatot.

    • B. 

      A gyenge tartalmaz√°st.

    • C. 

      Azt a tartalmaz√°st, ahol az eg√©sz objektum minden r√©sz√©vel erŇĎs tartalmaz√°si kapcsolatban √°ll.

    • D. 

      Azt a tartalmaz√°st, ahol az eg√©sz objektum legal√°bb egy r√©sz√©vel erŇĎs tartalmaz√°si kapcsolatban √°ll.

  • 13. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Feladat√°nak elv√©gz√©se ut√°n az objektum defini√°latlan √°llapot√ļ lesz.

    • B. 

      Ha két objektum állapota megegyezik, akkor a két objektum azonos.

    • C. 

      Az osztály meghatározza objektumainak viselkedését.

    • D. 

      Ha k√©t objektum ugyanahhoz az oszt√°lyhoz tartozik √©s ugyanabban az √°llapotban van, akkor egyform√°n reag√°l ugyanarra az √ľzenetre.

  • 14. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az objektum az inform√°ci√≥t attrib√ļtumok form√°j√°ban t√°rolja.

    • B. 

      Az objektum állapotát adatainak pillanatnyi értéke határozza meg.

    • C. 

      Az objektumot a feladatatok v√©grehajt√°s√°ra attrib√ļtumok √°ltal lehet megk√©rni.

    • D. 

      Ha az objektumnak v√©grehajt√°sra ker√ľl egy met√≥dusa, az objektum adatai megv√°ltozhatnak.

  • 15. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Egy objektum sz√ľlet√©sekor annak oszt√°lya nincs meghat√°rozva, az csak akkor v√°lik egy√©rtelmŇĪv√©, ha √ľzenetet k√ľld√ľnk neki.

    • B. 

      Egy objektum nem k√ľldhet √ľzenetet √∂nmag√°nak.

    • C. 

      Az √ľzenetet a kliens objektum k√ľldi √©s a szerver fogadja.

    • D. 

      Az objektum √∂sszes adata √©s met√≥dusa k√≠v√ľlrŇĎl el√©rhetŇĎ.

  • 16. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      A osztálydiagram csak az osztályokat és azok társítási kapcsolatait ábrázolja.

    • B. 

      Az interfész metódusfejeket definiál abból a célból, hogy azokat majd egy osztály implementálja.

    • C. 

      Egy osztály több interfészt is implementálhat.

    • D. 

      Ha azt akarjuk, hogy egy met√≥dust az oszt√°lyon k√≠v√ľl m√°s senki se haszn√°lhasson, akkor azt v√©dettnek (protected) kell defini√°lnunk.

  • 17. 
    Jelölje be a csak tiszta OO nyelveket tartalmazó csoportokat!
    • A. 

      C++, Java, Smalltalk

    • B. 

      Pascal, Java, Eiffel

    • C. 

      Eiffel, Java, Smalltalk

    • D. 

      Java, C++, Eiffel

  • 18. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Egy osztályhierarchia-diagram az osztályok közötti öröklési és társítási kapcsolatokat egyaránt ábrázolja.

    • B. 

      Egy osztályhierarchia-diagram csak az osztályok közötti öröklési kapcsolatokat ábrázolja.

    • C. 

      A t√∂bbsz√∂r√∂s √∂r√∂kl√©s jelent√©se: az ŇĎsoszt√°lynak t√∂bb k√∂zvetlen ut√≥dja is lehet.

    • D. 

      A t√∂bbsz√∂r√∂s √∂r√∂kl√©s jelent√©se: az ut√≥doszt√°lynak t√∂bb k√∂zvetlen ŇĎse is lehet.

  • 19. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az objektumot sz√ľlet√©skor inicializ√°lni kell!

    • B. 

      Az objektum kezdeti állapotát a konstruktor állítja be.

    • C. 

      Az osztálymetódus eléri a példányváltozókat.

    • D. 

      A példánymetódus eléri az osztályváltozókat.

  • 20. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az objektumdiagram objektumokat és azok társítási kapcsolatait ábrázoló diagram.

    • B. 

      Egy objektumdiagramb√≥l egy√©rtelmŇĪen meg√°llap√≠that√≥ az oszt√°lydiagram.

    • C. 

      A gyenge tartalmazás azt jelenti,, hogy a tartalmazott objektumot ki lehet venni a tartalmazóból.

    • D. 

      A k√∂telezŇĎ kapcsolat azt jelenti, hogy az egyik oszt√°ly minden objektum√°nak kapcsolatban kell lennie egy objektummal a m√°sik oszt√°lyb√≥l.

  • 21. 
    Melyik k√©t objektum k√∂z√∂tt van erŇĎs tartalmaz√°si kapcsolat?
    • A. 

      F√©nyk√©pezŇĎg√©p ‚Äď elem

    • B. 

      Aut√≥ ‚Äď aut√≥ kereke

    • C. 

      H√°z ‚Äď lak√≥

    • D. 

      H√≠d ‚Äď pill√©r

  • 22. 
    Jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben az összes nyelv tiszta objektumorientált!
    • A. 

      Java, Object Pascal, C++

    • B. 

      Eiffel, Smalltalk

    • C. 

      Turbo Pascal, Java, Smalltalk

    • D. 

      Eiffel, C++, Java

  • 23. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az oszt√°lyok k√∂z√∂tti √∂r√∂kl√©si kapcsolatot ‚Äěaz egy ..‚ÄĚ kapcsolatnak is szok√°s nevezni.

    • B. 

      Az √∂r√∂klŇĎ oszt√°ly az ŇĎs kapcsolatait is √∂r√∂kli.

    • C. 

      Az utódosztály példánya csak azokat az adatokat tartalmazza, melyeket az utódosztályban deklaráltak.

    • D. 

      Az alaposzt√°ly az oszt√°lyhierarchia teteje.

  • 24. 
    Mely változódeklarációk helyesek szintaktikailag? Jelölje be az összes jó választ!
    • A. 

      Int tripleSec;

    • B. 

      Int nagy.egesz;

    • C. 

      Char betu2;

    • D. 

      Integer i;

  • 25. 
    Jelölje be az összes olyan állítást, mely igaz az öröklésre!
    • A. 

      Egy osztályból több osztály is származtatható.

    • B. 

      Az ut√≥d az ŇĎs adatait √©s met√≥dusait √∂r√∂kli, de a kapcsolatait nem.

    • C. 

      Az öröklés tranzitív: ha A leszármazottja B-nek és B leszármazottja C-nek, akkor A leszármazottja C-nek is.

    • D. 

      A lesz√°rmazott oszt√°ly az ŇĎs oszt√°ly kiterjeszt√©se.

  • 26. 
    Mely(ek) eg√©sz t√≠pus(ok) az al√°bbiak k√∂z√ľl?
    • A. 

      Short

    • B. 

      Double

    • C. 

      Long

    • D. 

      Float

  • 27. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Egy val√≥s liter√°l automatikusan float t√≠pus√ļ.

    • B. 

      Egy val√≥s liter√°l automatikusan double t√≠pus√ļ.

    • C. 

      Egy f√ľggv√©ny t√≠pusa annak visszat√©r√©si t√≠pusa.

    • D. 

      Egy val√≥s liter√°l float t√≠pus√ļ akkor, ha a sz√°m m√∂g√© egy F betŇĪt tesz√ľnk.

  • 28. 
    Eg√©sz√≠tse ki a k√∂vetkezŇĎ igazs√°gt√°bla utols√≥ sor√°t! Jel√∂lje be az egyetlen j√≥ v√°laszt!  a             b          a‚Ēā!btrue        truetrue        falsefalse      truefalse      false
    • A. 

      True, true, true, false

    • B. 

      True, true, false, true

    • C. 

      False, false, true, false

    • D. 

      False, true, false, true

  • 29. 
    Jelölje meg az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az egy√ľttmŇĪk√∂d√©si diagram a mŇĪk√∂dŇĎ program egy pillanatfelv√©tele.

    • B. 

      Az egy√ľttmŇĪk√∂d√©si diagramon oszt√°lyok is szerepelhetnek.

    • C. 

      Az oszt√°lydiagramhoz t√∂bb egy√ľttmŇĪk√∂d√©si diagram is tartozhat.

    • D. 

      Az egy√ľttmŇĪk√∂d√©si diagram k√©pezi az implement√°l√°s alapj√°t.

  • 30. 
    Jel√∂lje be az √∂sszes igaz √°ll√≠t√°st!  
    • A. 

      Az analízis egyik dokumentációja az osztálydiagram.

    • B. 

      A feladatspecifik√°ci√≥ egy√©rtelmŇĪen le√≠rja a feladattal szemben t√°masztott k√∂vetelm√©nyeket.

    • C. 

      Az egy√ľttmŇĪk√∂d√©si diagramon felt√ľntetj√ľk az egyes objektumoknak k√ľld√∂tt √ľzeneteket.

    • D. 

      Egy oszt√°lydiagramhoz pontosan egy egy√ľttmŇĪk√∂d√©si diagram tartozhat

  • 31. 
    Mely karaktereket √≠rja ki a k√∂vetkezŇĎ programr√©szlet?             int a=10;             int b=a*2;             int c=a/2;             boolean d = true;             if (a>10 && d&& b <=20)                         System.out.println(‚ÄôA‚Äô);             if (!d ‚Ēā‚Ēāa <=10 ‚Ēā‚Ēāb ==100)                         System.out.println(‚ÄôB‚Äô);             if (d && (b == 2*a && a ==2*c))                         System.out.println(‚ÄôC‚Äô);             if ((d‚Ēā‚Ēāc==5)&&(!d && c>10))                         System.out.println(‚ÄôD‚Äô);
    • A. 

      A

    • B. 

      B

    • C. 

      C

    • D. 

      D

  • 32. 
    Mely c√©lokat tŇĪzt√©k ki a Java nyelv fejlesztŇĎi? A Java legyen:
    • A. 

      Biztons√°gos

    • B. 

      Felhasználóbarát

    • C. 

      Robosztus

    • D. 

      EgyszerŇĪ

  • 33. 
    Jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben az összes nyelv tiszta objektumorientált!
    • A. 

      Java, Object Pascal, C++

    • B. 

      Eiffel, Smalltalk

    • C. 

      Turbo Pascal, Java, Smalltalk

    • D. 

      Eiffel, C++, Java

  • 34. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az if utasítás feltétele tartalmazhat metódushívásokat

    • B. 

      A switch utasítás fejében a kifejezés tartalmazhat metódushívásokat

    • C. 

      Az if utas√≠t√°s felt√©telek√©nt b√°rmilyen boolean t√≠pus√ļ kifejez√©s √°llhat

    • D. 

      A szintaktika megköveteli, hogy az if utasítás minden ágát blokkba foglaljuk

  • 35. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az ASCII kódrészlet a karaktereket 2 bájton ábrázolja.

    • B. 

      Egy azonos√≠t√≥ sz√°mjeggyel is kezdŇĎdhet.

    • C. 

      A megjegyzést a fordító nem veszi figyelembe.

    • D. 

      Az azonos√≠t√≥k elnevez√©si konvenci√≥ja szerint egy oszt√°ly azonos√≠t√≥j√°t nagybetŇĪvel kezdj√ľk.

  • 36. 
    Mi igaz a k√∂vetkezŇĎ k√≥dr√©szletre?             for (int i=0; i<10;i--) {                         for (int i=0; ;i++) {                                    System.out.println(i);             }}
    • A. 

      A k√≥dr√©szlet szintaktikailag hib√°s, mert a k√ľlsŇĎ ciklusv√°ltoz√≥ sohasem √©rheti el a 10-et.

    • B. 

      A kódrészlet szintaktikailag hibás, mert az i változó kétszer van deklarálva.

    • C. 

      A kódrészlet szintaktikailag hibás, mert a második for ciklusban nincs feltétel.

    • D. 

      A kódrészlet szintaktikailag helyes.

  • 37. 
    Mit √≠r ki a k√∂vetkezŇĎ k√≥dr√©szlet?             for (int k=0; k<=3; k++) {                         int s=0;                         s=2*k;                 }             System.out.println(s);
    • A. 

      3

    • B. 

      Semmit, fordítási hiba

    • C. 

      5

    • D. 

      6

  • 38. 
    Mi jelenik meg a k√©pernyŇĎn a k√∂vetkezŇĎ utas√≠t√°sok v√©grehajt√°sa ut√°n? byte a =5, b=2; System.out.println(‚ÄĚa+b= ‚ÄĚ+a+b);
    • A. 

      A+b= 7

    • B. 

      A+b= 52

    • C. 

      A+b= 5 2

    • D. 

      Semmi, mert a kódrészlet szintaktikailag hibás

  • 39. 
    Jelölje be az összes helyes metódus deklarációt!
    • A. 

      Static int summa(int x,y) {return x+y;}

    • B. 

      Public static void szoroz(int a, int b) {return a*b;}

    • C. 

      Static int div(int x, int y) {return x/y;}

    • D. 

      Double half(double n) {n=n/2;}

  • 40. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Végjelig való feldolgozás esetén a végjel feldolgozása a sorozat elemeként logikai hibát eredményez.

    • B. 

      A megsz√°ml√°l√°s algoritmus√°ban egy sorozat valamilyen adott tulajdons√°g√ļ elemeit sz√°moljuk meg.

    • C. 

      A minimumsz√°m√≠t√°s algoritmus√°ban, ha a sorozat elemeit mindig egy addigi minimumhoz hasonl√≠tjuk, akkor vagy az elsŇĎ sz√°mr√≥l, vagy egy olyan kicsi sz√°mr√≥l kell indulnunk, amilyen biztosan nincs a sorozatban.

    • D. 

      A maximumsz√°m√≠t√°s algoritmus√°ban, ha a sorozat elemeit mindig egy addigi maximumhoz hasonl√≠tjuk, akkor vagy az elsŇĎ sz√°mr√≥l, vagy egy olyan kicsi sz√°mr√≥l kell indulnunk, amilyen biztosan nincs a sorozatban

  • 41. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Futáskor a formális paraméterek adódnak át az aktuális paramétereknek.

    • B. 

      A f√ľggv√©ny visszat√©r√©si t√≠pusa csak primit√≠v t√≠pus lehet.

    • C. 

      Az oszt√°ly met√≥dusainak deklar√°l√°si sorrendje tetszŇĎleges.

    • D. 

      Static módosítóval ellátott metódusból csak static módosítóval ellátott metódus hívható.

  • 42. 
    Az al√°bbiak k√∂z√ľl mely utas√≠t√°sokkal lehet a ciklusb√≥l (annak lej√°rta elŇĎtt) kiugrani? Jel√∂lje be az √∂sszes j√≥ v√°laszt!
    • A. 

      Return

    • B. 

      Break

    • C. 

      Continue

    • D. 

      A ciklusb√≥l csak a kil√©p√©si felt√©tel teljes√ľl√©sekor lehet kil√©pni

  • 43. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      A String objektum szövege unikód karakterek sorozata.

    • B. 

      Egy String objektum √°llapota b√°rmikor tetszŇĎlegesen megv√°ltoztathat√≥.

    • C. 

      Egy String objektumban t√°rolt sz√∂veg utols√≥ elŇĎtti karakter√©nek indexe n-1 (ahol n a sz√∂veg hossza).

    • D. 

      Egy String objektumban tárolt szöveg negyedik karakterének indexe 3.

  • 44. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az inicializ√°l√°st v√©gzŇĎ met√≥dust konstruktornak nevezz√ľk.

    • B. 

      A konstruktornak elvileg többféle paraméterezése is lehet.

    • C. 

      A Javában a konstruktor neve nem az osztály nevével egyezik meg, hanem a létrehozandó objektuméval.

    • D. 

      Az objektum adatainak a konstruktorral kezdeti értéket adhatunk.

  • 45. 
    Mi lesz az eredm√©nye a k√∂vetkezŇĎ program ford√≠t√°si √©s futtat√°si k√≠s√©rlet√©nek? Jel√∂lje be az egyetlen j√≥ v√°laszt!                 public class Oszto {                         static double oszt(int mit, int mivel) {                                    if (mivel= =0)                                                return;                                    return (double) mit/mivel;             }             public static void main(String[]args){                         int a=5, b=2;                         System.out.println(oszt(a,b));             } }
    • A. 

      Sikeresen lefut, és ezt írja ki: 2.0

    • B. 

      Sikeresen lefut, és ezt írja ki: 2.5

    • C. 

      Fordítási hiba, mert a metódus feje hibás

    • D. 

      Fordítási hiba, mert a metódus nem ad vissza minden esetben értéket

  • 46. 
    Jel√∂lje be az √∂sszes igaz √°ll√≠t√°st!  
    • A. 

      A met√≥dust a neve egy√©rtelmŇĪen azonos√≠tja, f√ľggetlen√ľl a param√©tereitŇĎl.

    • B. 

      A main metódus hivatkozhat bármely más metódus lokális változóira.

    • C. 

      Egy lok√°lis v√°ltoz√≥ a deklar√°l√°s pontj√°t√≥l az ŇĎt deklar√°l√≥ blokk v√©g√©ig √©l.

    • D. 

      Egy lok√°lis int t√≠pus√ļ v√°ltoz√≥ alap√©rtelmez√©s szerinti √©rt√©ke 0 .

  • 47. 
    Adott az al√°bbi deklar√°ci√≥:             StringBuffer s = new StringBuffer(‚ÄĚHello!‚ÄĚ);             Az al√°bbiak k√∂z√ľl mely met√≥dush√≠v√°sok √≠rj√°k ki a ‚ÄĚHello!‚ÄĚ sz√∂veget?
    • A. 

      System.out.println(s);

    • B. 

      System.out.println(s.toString());

    • C. 

      System.out.println(s.capacity());

    • D. 

      System.out.println(s.data);

  • 48. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az osztályinicializáló blokk beállítja az objektum kezdeti értékeit.

    • B. 

      Az inicializ√°l√≥k k√∂z√ľl elŇĎsz√∂r futnak le az oszt√°lyinicializ√°l√≥k, √©s csak azut√°n ker√ľlnek v√©grehajt√°sra a p√©ld√°nyinicializ√°l√≥k.

    • C. 

      Az osztályváltozó osztályonként egyszer foglal memóriahelyet.

    • D. 

      Az osztály bármely példánymetódusából meghívható a main metódus.

  • 49. 
    Jel√∂lje be az √∂sszes igaz √°ll√≠t√°st!  
    • A. 

      A konstruktor feladata, hogy beállítsa az objektum kezdeti állapotát.

    • B. 

      A konstruktor fej√©ben a m√≥dos√≠t√≥k k√∂z√ľl csak hozz√°f√©r√©si m√≥dos√≠t√≥ adhat√≥ meg.

    • C. 

      A konstruktor visszatérési értéke boolean.

    • D. 

      A konstruktor nevek√©nt aj√°nlatos az oszt√°ly nev√©t adni, de ez nem k√∂telezŇĎ.

  • 50. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      A Charcter oszt√°ly k√∂zvetlen√ľl az Object oszt√°lyb√≥l sz√°rmazik.

    • B. 

      Az Integer oszt√°ly k√∂zvetlen√ľl az Object oszt√°lyb√≥l sz√°rmazik.

    • C. 

      A Boolean primitív típus.

    • D. 

      A Jav√°ban az objektumok referencia t√≠pus√ļ v√°ltoz√≥k.

  • 51. 
    Adva van egy k√©tdimenzi√≥s t√∂mb:             int [][] tomb = new int [3][6];             Hogy hivatkozunk a t√∂mb utols√≥ sor√°ra?
    • A. 

      Tomb[3]

    • B. 

      Tomb[3][]

    • C. 

      Tomb[2]

    • D. 

      Tomb[2][]

  • 52. 
    Jelölje be az összes szintaktikailag helyes deklarációt!
    • A. 

      Int[] byte [] a= new int [7] byte [7];

    • B. 

      Int [7] [7] a;

    • C. 

      Int [][] a;

    • D. 

      Int a [];

  • 53. 
    Mely kifejez√©sek adj√°k meg a k√©tdimenzi√≥s t√∂mb utols√≥ sor√°nak hossz√°t?             int[] tomb;
    • A. 

      Tomb.length(0)

    • B. 

      Tomb[length-1].length()

    • C. 

      Tomb[tomb.length-1].length

    • D. 

      Tomb[length-1].length

  • 54. 
    A k√∂vetkezŇĎ fogalmak k√∂z√ľl jel√∂lje meg az oszt√°ly szintŇĪ deklar√°ci√≥kat!
    • A. 

      Osztályváltozó

    • B. 

      Lokális változó

    • C. 

      Formális paraméter

    • D. 

      Példányinicializáló blokk

  • 55. 
    Az al√°bbiak k√∂z√ľl melyek lehetnek a Valami nevŇĪ oszt√°ly konstruktorai?
    • A. 

      Public static void Valami()

    • B. 

      Public Valami(int szam)

    • C. 

      Public Masik(int szam)

    • D. 

      Public int Valami()

  • 56. 
    Jelölje meg az összes szintaktikailag helyes deklarációt!
    • A. 

      Int[] t1;

    • B. 

      Int t2[] = new t2;

    • C. 

      Int [][]t3;

    • D. 

      Int [] t4 = new int [5];

  • 57. 
    Jel√∂lje be az √∂sszes igaz √°ll√≠t√°st!  
    • A. 

      Csak olyan objektumok rendezhetŇĎk, amelyek √∂sszehasonl√≠that√≥k.

    • B. 

      A compareTo() metódust két objektum sorrendiségének megállapítására szokták alkalmazni.

    • C. 

      Az Object.equals() metódus visszatérési érétke int.

    • D. 

      Az equals(Object) met√≥dussal t√∂rt√©nŇĎ keres√©shez √∂ssze kell √°ll√≠tanunk egy hasonl√≥ objektumot √©s a met√≥dusnak ezt az objektumot kell √°tadni aktu√°lis param√©terk√©nt.

  • 58. 
    Mely kifejez√©sek adj√°k meg a k√©tdimenzi√≥s t√∂mb utols√≥ sor√°nak hossz√°t?             int[] tomb;
    • A. 

      Tomb.length(0)

    • B. 

      Tomb[length-1].length()

    • C. 

      Tomb[tomb.length-1].length

    • D. 

      Tomb[length-1].length

  • 59. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Az equals() √©s compareTo() met√≥dusok t√ļlterhelhetŇĎk.

    • B. 

      Az equals() metódus visszatérési értéke int, a compareTo() metódusé boolean.

    • C. 

      A compareTo() met√≥dus alkalmas k√©t objektum k√∂z√∂tti rendez√©si rel√°ci√≥ fel√°ll√≠t√°s√°ra (kisebb/nagyobb/egyenlŇĎ).

    • D. 

      A compareTo() metódus visszatérési értéke int.

  • 60. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      A konténer ismeri a benne tárolt objektumok osztályát.

    • B. 

      A Vector egy leképezés konténer.

    • C. 

      A vektor m√©rete az elemek hozz√°ad√°s√°val automatikusan bŇĎv√ľl.

    • D. 

      A vektor tartalmazhat ak√°r 50 milli√°rd objektumot is.

  • 61. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      Minden objektumnak van compareTo() metódusa.

    • B. 

      Minden objektumnak van equals() metódusa.

    • C. 

      Az equals() metódus minden esetben azt mondja meg, hogy az objektum állapota megegyezik-e a paraméterként kapott objektum állapotával.

    • D. 

      A compareTo() met√≥dus azt mondja meg , hogy az objektum rendezetts√©gben kisebb, nagyobb vagy egyenlŇĎ-e, mint a param√©terk√©nt kapott objektum.

  • 62. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      A vektor m√©ret√©nek bŇĎv√ľl√©se az elemek hozz√°ad√°s√°val nem automatikus.

    • B. 

      A vektor indexOf() metódusa az elemek equals() metódusát hívja.

    • C. 

      A vektor contains() metódusa az elemek compareTo() metódusát hívja meg.

    • D. 

      A vektor add() met√≥dus√°val b√°rmelyik k√©t elem k√∂z√© besz√ļrhatunk √ļj elemet.

  • 63. 
    Jelölje be az összes igaz állítást!
    • A. 

      A Vector osztály egy objektumot az elemein értelmezett compareTo() metódus alapján keres meg.

    • B. 

      A vektor átadható paraméterként a println() metódusnak.

    • C. 

      A Vector osztály a List osztály utódja.

    • D. 

      A Vector osztály a Collections osztály utódja.